A hét hírei röviden Gazdaság&Közélet

Egy új cikksorozat első  állomása most ez, ezentúl minden héten vasárnap egy hasonló írást olvashattok/hatnak itt a tabuzz.hu-n, melynek tematikája a gazdaságra és közéletre fókuszál.
Az e heti hírösszefoglalóban összegyűjtöttem nektek/önöknek a közélet legfontosabb eseményeit, legyen szó akár Magyarországról akár az egész világról!

Külpolitika:

Megállapodás nélkül ért véget péntek este a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló költségvetési tárgyalás.

Nem sikerült megállapodni a következő időszak költségvetéséről a résztvevő országok állam és kormányfőinek az uniós csúcstalálkozón.

Kép forrása: mandiner.hu

Nem fogadható el, hogy négy nettó befizető ország (Ausztria, Hollandia, Dánia, Svédország) – Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének 1,074 százalékról szóló ajánlatát elutasítva – továbbra is bruttó nemzeti jövedelmük 1 százalékát fizetné be az uniós költségvetésbe – reagálta Orbán Viktor.
A magyar miniszterelnök szerint „ha ambiciózus Európát akarunk, akkor ahhoz ambiciózus költségvetés kell”.

Harcot hirdetett Bécs az atomenergia és a gyerekburka ellen

Az elfogadott kormányprogram szerint Ausztria a klímaváltozás elleni harc európai úttörője akar lenni, és elkötelezték magukat amellett, hogy 2040-re (azaz az EU-s céldátumhoz képest tíz évvel hamarabb) Ausztria klímasemleges lesz.

Kép forrása: bocskairadio.org

Sőt, 2030-ra az ország teljes villamosenergia-ellátását megújuló energiaforrásokból állítaná elő, emellett pedig igyekeznek kiiktatni egész Európából az atomerőműveket.

Mindemellett „az illegális migrációval és a politikai iszlámmal szembeni következetes fellépés” részeként burkatilalmat vezetnénk be a 14 év alatti lányok számára – írja az index.hu

A magyarok közül szeretnének a legtöbben területeket visszakapni a szomszédoktól

A NATO-ról készített nagyszabású közvéleménykutatás keretében a Pew Research Center felmérte azt is, hogy egyes országokban (nem csak NATO-tagállamokban) a lakosság hány százaléka ért egyet azzal, hogy a szomszédos országok bizonyos részei valójában hozzájuk kellene hogy tartozzanak.

Érdekes egybeesés, hogy a mérés szerint a magyar válaszadók 67 százaléka értett egyet azzal, hogy a szomszédok egyes területei minket illetnének – ez az arány éppen megegyezik az 1920-ban elcsatolt részek arányával (bár Horvátországot is számítva ez felszökik 71 százalékra). A 67 százalékból 40 egyébként erőteljesen egyetért az állítással, a maradék simán csak egyetért.

Emmanuel Macron: Francia földön nem tűrhetjük meg a török törvényeket

A francia kormány fellép az iszlám szélsőségesség és a muszlimok elszigetelődése ellen, jelentette be Emmanuel Macron francia elnök kedd este.

„A jövőben nagyobb hatásköre lesz a kormánynak az iskoláztatásban, a mecsetek finanszírozásában és az imámok képzésében”

Kép forrása: telegraph.co.uk

Az államfő bejelentette, hogy véget akar vetni annak az 1977-ben bevezetett programnak, amely keretében kilenc külföldi ország tanárokat küldhet Franciaországba, nyelvtanítás és kultúraoktatás céljából. Ezt eddig a francia hatóságok nem ellenőrizték, viszont ha sikerül megállapodni az érintett országokkal, akkor szeptembertől Franciaország jobban ellenőrizni ezeket a nyelv- és kultúraórákat.

Hamarosan benyújtanak egy új törvényjavaslatot is, amely szabályozná, hogy miként tegyék átláthatóvá a mecsetek finanszírozását. Macron arra kérte a franciaországi muszlim tanácsot (CFCM), hogy javítsa az imámképzés színvonalát, ugyanis meg akarják szüntetni azt a gyakorlatot, hogy muszlim államok küldhetnek imámokat Franciaországba.

Belpolitika:

Lecserélték a Jobbik pártalapítvány vezetőit

Jakab Péter elnök folytatja a Jobbikban a személycseréket, amelyeket párton belüli kritikusai tisztogatásnak vagy leszámolásnak minősítenek. A Népszava információja szerint ezúttal a pártalapítvány, a Jobbik Magyarországért Alapítvány van soron.

Kép forrása: 24.hu

A pártelnökség leváltotta a kuratóriumot: Szabó Gábort, a kuratórium vezetőjét, valamint Gyüre Csaba, Farkas Gergely és Stummer János parlamenti képviselőt. Formailag ez úgy történt, hogy a kuratórium tagjai – nem saját elhatározásukból – felajánlották lemondásukat.

Folytatódik a színvonal csökkenés a parlamenti kommunikációban

A hétfői parlamenti ülést Hadházy Ákos ismét megpróbálta szabotálni.
A független képviselő Stop propaganda feliratú táblát lógatott le Kövér László mögé az elnöki pulpituson a karzatról. A házelnök azt mondta, méltányolja, hogy a politikus ezúttal „nem a saját gigantikus névjegykártyáját mutatta be”, de ez attól még az ülés megzavarásának minősül.
Ezután felszólította a képviselőt, hogy ezt hagyja abba, majd kitiltotta az ülésnapról.

Kép forrása: index.hu

Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint úgy a kormánypártok, mint az ellenzék oldalán megfigyelhető olyan politikai gyakorlat, ami hozzájárult a színvonalromláshoz.

Véleménye szerint a kormánypárti frakció hibája, hogy egy-két képviselőjük ülésszakaszonként ugyanazokat a gondolatokat, frázisokat hangoztatja, az ellenzéki oldalról pedig Tordai Bence és Hadházy Ákos a leginkább felelősek, akik többször is igyekeztek megzavarni az Országgyűlés munkáját.

Alacsony részvétel, ellenzéki győzelem Dunaújvárosban

A voksok 56,29 százalékának megszerzésével a jobbikos Kálló Gergely jutott be a parlamentbe a Fejér megyei 4. számú szavazókörzetben megtartott időközi választáson.

A politikust pártja mellett a Demokratikus Koalíció, a az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd támogatta. Ezzel a parlamenti arány nem változott, Kálló a szintén egyéniben bejutott, majd a polgármesterség miatt lemondott Pintér Tamást váltja.

Kép forrása: kuruc.info.hu

Legnagyobb ellenfele, a függetlenként, ám a Fidesz-KDNP támogatásával induló Molnár Tibor a voksok 37,72 százalékát szerezte meg. A részvétel végig nagyon alacsony volt a választókerületben, az urnák lezárása előtt fél órával is csupán az arra jogosultak 28,4 százaléka szavazott.
Összehasonlításképpen: 2018-ban 69,4 százalékos volt a teljes részvétel. Az MSZP elnöke örömlányokhoz hasonlította a DK-ba átlépő polgármestereket

Az MSZP elnöke örömlányokhoz hasonlította a DK-ba átlépő polgármestereket

Csalódottságának adott hangot Tóth Bertalan, az MSZP elnöke Szegeden, miután két szocialista polgármester, Kiss László és Szaniszló Ferenc a Demokratikus Koalícióba lépett át.

A politikában ők senkik sem lennének az MSZP nélkül – mondta a pártelnök, hozzátéve, nem is nyertek volna. Tóth Bertalan szerint a két politikus örömlányos viselkedéssel teremtettek nehéz helyzetet, pedig a párt nem lábtörlő, hanem erős bástya – mondta.

Kép forrása: pestisracok.hu

A pártelnök fájlalja, hogy a polgármesterek “épp most”, az MSZP kongresszusa előtt próbál nehéz helyzetet teremteni “örömlányos viselkedéssel”. A kongresszuson pedig új baloldali politikát fognak hirdetni, állítja.

Gazdaság:

Vetőmagüzemet épít a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft.

Vetőmagüzemet épít 300 millió forintos beruházással a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft., a fejlesztésnek köszönhetően tíz év alatt ötszörösére nőhet a cég exportja – jelentette ki az agrárminiszter kedden a Tisza-parti városban.

A Gabonakutató Nonprofit Kft. – amelynek fő tevékenysége ma is a minőségi vetőmag-előállítás – világszerte elismert, komoly tudományos potenciállal rendelkezik. Egy cégen belül valósul meg a kutatás, az innováció, a kereskedelem és az erre épülő marketingtevékenység – mondta a miniszter, hozzátéve: a Gabonakutatónak tőkeerős világcégekkel kell felvennie a versenyt.

Kép forrása: hirado.hu MTI/Rosta Tibor

Nagy István kifejtette, a szegedi cég stratégiai szerepet tölt be a magyar gazdák GMO-mentes vetőmag-ellátásában, és jelentős exportteljesítményt nyújt. Versenyképességének növeléséhez elengedhetetlenné vált pénzügyi megerősítése, ezért döntött a kormány a cég tőkéjének emeléséről, 460 millió forinttal.

Kilenc éve nem volt akkora az infláció az euróövezetben, mint januárban

Januárban kilenc havi csúcsra emelkedett az euróövezeti infláció – írja Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közzétett jelentése alapján az MTI.

Az euróövezetben januárban 1,4 százalékra, tavaly április óta a legmagasabbra emelkedett az infláció a decemberi 1,3 százalékról, az Európai Unióban pedig 1,7 százalékra 1,6 százalékról. Egy évvel ezelőtt, 2019 januárjában az euróövezetben 1,4 százalék, az EU-ban 1,5 százalék volt az infláció.

Kép forrása: index.hu

A fogyasztói árak januári emelkedéséhez az euróövezetben a szolgáltatóipar járult hozzá a legnagyobb mértékben, 0,68 százalékponttal, az élelmiszerek és élvezeti cikkek pedig 0,40 százalékponttal.
Az energiaárak 0,19 százalékponttal járultak hozzá az árindex emelkedéséhez, míg a nem-energiaipari cikkek ára 0,08 százalékponttal.

Európai riválisokat kap a Google és a Facebook

Egységes európai adatpiac létrehozásával szállna versenybe az amerikai technológiai óriásokkal és az állami hátszelet élvező kínai szektortársakkal az Európai Bizottság. A szerdán bemutatott uniós digitális stratégiával a kontinens vállalatait hoznák kedvezőbb helyzetben.

Az egységes európai adatpiac annak az egyre rohamosabban gyarapodó adatmennyiségnek a kereskedelmi célú begyűjtését, megosztását és feldolgozását ösztönözné, amely a vállalatokban és a köztestületekben felhalmozódik.

Kép forrása: vg.hu / Shutterstock

A terv kulcseleme egy európai felhőszolgáltatási platform lenne, a kiemelkedő jelentőségű iparágakban pedig – a pénzügytől az energiaszektoron át az egészségügyig – kisebb adatpiacokat alakítanának ki, új lehetőséget teremtve az adatok ágazatspecifikus kereskedelmi felhasználására.

Negyvenmilliárdból javítják a természeti környezet állapotát

Negyvenmilliárd forintból nyolcvan fejlesztés valósul meg országszerte, amelynek eredményeként százezer hektáron javul a természeti környezet állapota – közölte az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára pénteken.

Kép forrása: vg.hu / MTI/H. Szabó Sándor

Balczó Bertalan elmondta: az előkészítő munka 2015-2016-ban történt, a projektek nagy része 2020 végéig megvalósul. Az élőhelyek helyreállításán van a legnagyobb hangsúly, kiemelt szerepet kapnak a gyepterületek, de a holtágak, a lápok és a Duna egyes mellékágainak természetes állapotának restaurálásával is foglalkoznak.

Közélet:

Olaszországi áldozatai is vannak már a koronavírus-járványnak

A kínai adatok szerint egyre többen gyógyultak meg Kínában, Dél-Koreában viszont egyre többen betegszenek meg.

Olaszországban is van már halálos áldozata az új koronavírusnak – jelentették szombat reggelre olasz médiumok. A 78 éves veneto-i férfi és a lombardiai 75 éves nő bizonyítottan fertőzöttek voltak, és mintegy tíz napja kezelték őket más panaszokkal kórházban.

Kép forrása: pestisracok.hu

39-re emelkedett szombat délre a koronavírus-fertőzöttek száma Olaszországban. Lombardiában legalább 32, a szomszédos Veneto tartományban pedig 7 fertőzöttet tartanak nyilván a Rómában kezelt három első eset mellett – jelentette a Sky Italia televízió

Nagy István: komolyan gondoljuk az éghajlatváltozás elleni küzdelmet!

Az agrárminiszterrel a mandiner.hu készített interjút, melyben leszögezte:
A kormánynak eddig is határozott klímavédelmi célrendszere és környezetvédelmi politikája volt, és a célok felé következetesen haladunk, sőt klímavédelmi akciótervet jelentettünk be.

Kép forrása: mandiner.hu

Jogos társadalmi elvárás a teremtett környezetünk iránti felelősségérzet, hogy az éghajlatváltozás következményeit megfelelően kezeljük.
Egészen nyugodtan vállalható cél a 2050-re elérendő klímasemlegesség. Magyarországon minden adottság, lehetőség és a kormány részéről a politikai akarat is rendelkezésre áll ahhoz, hogy ez megvalósulhasson.

Éjféli záróra lehet a bulinegyedben

A VII. kerületi alpolgármester, Ujvári-Kövér Mónika arról beszélt a Népszavának, a február 28.-i szabályozási határidő abszolút teljesíthető. Niedermüller Péter még októberben ígérte meg, hogy teljesíti kampányígéreteit.

Kép forrása: 24.hu

A kiindulópont az éjféli záróra lenne, ez alól azok a vendéglátóhelyek felmentésben részesülhetnek, akik a zaj és a kosz ellen is fellépnek.
A polgármester szerint a megfelelő rendőrlétszám is adott a rendteremtéshez, csak a szigor erősítése szükséges.

Kiutalták az első milliárdokat a fővárosi egészségügynek

Kétmilliárd forintot költhet a főváros CT-re és MR-re, a többi pénzt a kerületek kapják. A kormány egy tavalyi megállapodást végrehajtva 10,4 milliárd forintot utalt ki a fővárosnak és kerületeinek az egészségügyi alapellátás és járóbeteg-szakellátás fejlesztéseinek támogatására.

Kép forrása: hvg.hu

Ebből az összegből – a hétfőn este közzétett kormányhatározat szerint – 8,4 milliárd a kerületeké, 2 milliár pedig közvetlenül a fővárosé lesz, hogy megtehesse a diagnosztikai várólisták megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, vagy javíthassa az MR- és CT-ellátottságot – írja a hvg.hu

Források: mandiner.hu, nepszava.hu, hvg.hu, index.hu, hirado.hu, vg.hu

A borítókép illusztráció

Írta és szerkesztette: Juhász Marcell

Facebook Kommentek