Hófehérke (2025) , avagy hogy lehetsz rettentő erős nő

Mikor először kihozta a Disney, hogy ebből a meséből is lesz élőszereplős remake nem tulajdonítottam neki nagy szerepet, mert az eddigi tapasztalataim alapján 50-50. Vagy igen, vagy nem. A felháborodás már idejekorán megjelent, hisz hogy játszhatja HÓfehérkét Rachel Zegler, mikor a bőrszíne eltér az “elvárttól”, amire több válasz is az volt, hogy az említett színésznő belülről testesíti meg a hófehérséget..és igazuk volt. Rachel Zegler minden tekintetben tökéletes választás volt a szerepre.

Hófehérke egy csodálatos, szelíd, és tisztelettudó lány, aki nem önmagáért, hanem másokért van, és képes felelősséget vállalni.
Szülei halálával, a gonosz királynő (az egyébként szintén csodálatos Gal Gadot) tartja terror alatt a várost, és a jó szívű emberekből, kovácsokból, pékekből szervez magának hadsereget, ezzel eltörölve az ember emberségét.
A gonosz mostoha nem enged teret a hercegnőnek, bezárja, és szolgamunkára fogja, tehát a hercegnőnek fogalma sincs mi történik a birodalomban, egészen addig, még egy bizonyos Jonathan (Andrew Burnap) nem tör be a kastélyba némi élelemért. Ekkor találkozik először Hófehérke és Jonathan, aki tudtára adja a hercegnőnek, hogy romokban, és félelemben élnek a város lakói.
Ekkor volt először igazán bátor a főhős, ki mer állni a mostohája elé elmondani, hogy némi kedvesség, süti felajánlás mennyit számít a városlakóknak, persze mostohája leinti, hogy minél többet adsz, annál több kell a népnek.

“Varázs tükröm, mond meg nékem, akad-e párom szépségben?” jön az ikonikus kérdés, amit mindenki már jól ismer. A tükör ezúttal látta Hófehérke szépség eljövetelét, és talán az eddigi összes Hófehérke filmben először nyer értelmet maga a szépség fogalma. A tükör nem a külsőségekre gondolt, hanem olyan szépségre ami a királynénak sosem adatik meg.

A film itt még követi az eredeti mesét, megakarja öletni a Vadásszal a lányt, menekülnie kell, sikeresen elmenekül, állatok segítik útját, és eljut a Törpök kunyhójához, ahol békére lel. Ideiglenesen.

Ezen a ponton külön megjegyezném, hogy milyen fantasztikusan készítették el az állatokat, meg az egész varázserdőt, szinte szerelmes voltam az egész enteriőrbe amit megalkottak.

A filmben megjelenik újra és újra Hófehérke szépsége, amit még mindig nem a bőrszíne határoz meg, egyszerűen zseniális a Törpökhöz való kapcsolódása, legfőképp Kukához.

Ideiglenesen, mint írtam, mert újra menekülőre kell fognia, a katonák a nyomában vannak. Ekkor újra találkozik a már korábban említett Johnatannal, akik az apja neve alatt harcolnak a Birodalomért. Sikeresen megvédték a hercegnőt, de újra el kell bújtatniuk.

A film ezen pontján érünk el oda, hogy a királyné csodás dalok közepette alkotja meg a mérgezett almát, mely Hófehérke halálához vezet, amit az igaz szerelmes csók akadályozhat csak meg.
Terve természetesen sikerül, a törpök kunyhója előtt éri halál a lányt, melyről hamar tudomást szereznek az ellenállók is.

Ebben a Hófehérkében remeknek tartom azt, hogy sokkal inkább emberibb férfit, fiút képzeltek el a lány mellé, nem egy idealizált herceget, mint a régebbi mesékben.

Hófehérke bátorságról tanúskodik újra, és újra, elmegy szembenézni a mostohájával, a saját városáért, és embereiért, nem félve attól, hogy tényleg véget érhet élete. Nem félt, hisz egy emberként támogatták őt a városiak.
Hófehérke ráébreszti a megbabonázott, és kedves férfiakból katonát faragott emberekben újra feleleveníti régi mivoltjukat, milyen is volt az életük, volt családjuk, és boldogok voltak.

A szeretet erejével, a belső szépséggel gyógyított a lány. Merész, bátor, szép és igaz volt, ahogy apja tanította neki. Nagyon tetszett, hogy Hófehérke nem egy -mai szemmel nézve- egy white girl aesthetic, vagy pick me girl, hanem egy olyan karakter aki mer önmaga lenni, és bátor.

A film több vicces, szórakoztató párbeszédet hoz magával, gyermekeknek és felnőtteknek is egyaránt szórakoztató és megmosolyogtató. Illetve a mi világunkba, a való világba is fényt tud hozni egy ilyen mese. Nem kell elveszíteni az emberségünket a sötétebb időkben sem.
A film tartalmaz zenéket, melyeket én személy szerint nem éreztem soknak, vagy nem odaillőnek. Magyarul és angolul is nagyszerűen szólnak.

Spotify link a film playlistjéhez: https://open.spotify.com/playlist/0B89nkZj0rJyVLJzpzsZBY?si=3fe2c71d1f744ac8

Rendező: Marc Webb

Szereplők: Rachel Zegler, Gal Gadot, Andrew Burnap

Hossz: 110 perc

Műfaj: musical, fantasy, kaland, romantikus

 Kritikát írta: Tamás Krisztina