Megnéztük milyen élmény a SZIN 10 év után először

A Szegedi Ifjúsági Napok története több évtizedre nyúlik vissza, de az én életembe 15 évvel ezelőtt lépett be először, a 2011-es volt ugyanis az első fesztivál, amin valaha részt vettem. Sok kedves emlékem fűződik hozzá, voltam barátnőkkel, kolis szobatársakkal, egyedül és párban is.

A legemlékezetesebb az volt, mikor a társaságból, akikkel mentem, váratlanul mindenkinek haza kellett mennie egy nappal a fesztivál vége előtt, így egyedül maradtam az utolsó napon. Mivel azonban aznap volt a kedvenc együttesem koncertje, vettem egy nagy levegőt, és 18 éves introvertáltként úgy döntöttem, ott maradok, és márpedig jól fogom magam érezni. Nem is dönthettem volna jobban! A koncert hatalmas élmény volt, az emberek pedig végtelenül kedvesek. Amint észrevették, hogy egyedül vagyok a koncerten, random társaságok fogadtak be, koccintottak velem, és összességében folyamatosan éreztették, hogy nem vagyok egyedül. Életem egyik legjobb bulija volt, így végül nagyon örültem, hogy ott maradtam.

Nos, jelentem, ebből a barátságos, vidám és kedves vibe-ból az idei SZIN-en is bőven kijutott. Bár 15 év Szegeden élés után van olyan előnye az embernek, hogy egy-egy nagyobb helyi rendezvényen szinte biztosan összefutunk barátokkal és ismerősökkel, így most már igencsak nehéz lenne kiviteleznem, hogy egyedül maradjak.

Az általános jó hangulat mellett a másik, ami szembetűnő volt, hogy nagyon vegyes a korosztály: gimisektől kezdve kisgyerekes családosokon át, és idősebbekig bőven jöttek szembe velünk minden korcsoportból. A koncerteken kívül a korábbi, délutáni programok közül civil sziget mellett a legjobb szórakoztató rész a vándor vursli volt. Itt régimódi cirkuszi játékokat lehetett kipróbálni ingyen. A fából készült játékok szuperül festettek, igazi időutazás volt ez rész.

Megfizethető árak és széles kínálat várta a fesztiválozókat

A helyszínek gyors feltérképezése után megnéztük az étel- és italkínálatot is, amiben szintén kellemesen csalódtunk. A korsó sör alig volt több, mint 1000 Ft, a kézműves sörkínálatnál pedig szintén jó és megfizethető volt a választék. Az ételek már kicsit talán húzósabbak voltak, de a Lidl idén is kitelepült a fesztiválra tervezett mini-áruházzal, és a saját magad által megvásárolt grill termékeket ki is sütötték neked, így a megúszósabb menüt itt be is szerezhették az éhes fesztiválozók.

A fények, a díszek és a jó hangulat mellett persze a csütörtöki napon is a legnagyobb esemény a koncertek voltak, az aznapi nagy név Azahriah volt, előtte DESH lépett a Coca-Cola Nagyszínpadra, de mi inkább a másik színpadon követtük az eseményeket, ahol Nagy Bogi, Mehringer, Quimby és Carson Coma volt egymás után (Itt jegyezném meg azt a szívfájldalmamat, hogy a Carson Coma és Azahriah sajnos egyszerre volt, így mindkettőt csak félig tudtuk kiélvezni.)

A nagyok mellett belehallgattunk még Bongor koncertjébe (10/10) a 30Y-ba és a Csaknekedkislányba is. A koncertek után pedig még bulizni is maradt egy kis energiánk, úgyhogy Regán Lilit is végigtomboltuk. Utolsó állomásként a Silent Discoba terveztünk elmenni, de sajnos 20 perc várakozás után is alig haladt a sor, ráadásul a pofátlanabbak be is slisszoltak innen-onnan a sor elejére, úgyhogy végül ezt elengedtük idén.

Összességében elmondható, hogy bár a legnagyobb név a Bastille lett volna, akik sajnos az utolsó pillanatban mondták vissza a koncertet, az idei SZIN így is megállta a helyét a hazai fesztiválok között, és minőségi lineupot tudott felállítani. A vége óta eltelt pár napban pedig már el is kapkodták az összes early bird jegyet, így kíváncsiak várjuk, hogy mi lesz a jövő évi felhozatal.