Ha szereti a kisüzemi söröket, ennek örülni fog!

Egy új törvénymódosítási javaslat kötelezővé tenné, hogy a vendéglátóhelyek alternatívákat biztosítsanak a sörkínálatukban. Ezentúl a csapolt sörök között kötelező lesz a kisüzemi gyártók termékeit is árusítani, illetve vagy el kell érniük a sörforgalmukban a 20 százalékos kisüzemi arányt, vagy bizonyítaniuk kell az egyenlő esélyeket.

A javaslatot Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke terjesztette be, ugyanis szerinte a teljes hazai sörpiac éves forgalma 166 milliárd forint, ennek pedig a 94,5 százalékát három nagyvállalat vitte el.
A fennmaradó összeg sem teljes egészében jutott el a hazai kistermelőkhöz, ugyanis ebből 3 milliárd forintot tettek ki az említett sörgyárak által importált termékek.

A kezdeményezés célja tehát az, hogy a nagy sörgyárak ne köthessenek a vendéglátóhelyekkel kvázi kizárólagos szerződéseket, mindenhol legyen választék és még a csapolt sörök között is legyen kisüzemi sör is a kocsmákban.
Ez kétségkívül egy protekcionista gazdaságpolitikai intézkedés, azonban ha belegondolunk nagyon más módon nem is tudnák felvenni a versenyt a kisebb manufaktúrák, a multinacionális cégekkel szemben. A segítségnyújtás abszolút nem alaptalan, ugyanis a koronavírus jelentősen megviselte a sörgyártókat is, és amíg egy nagyobb cég szimplán profit kieséssel és leépítésekkel mindezt megússza, addig egy kisüzemnek akár a létét is fenyegetheti mindez.

Hogyan is néz ki a haza sörpiac jelenleg?

Kisüzemnek 200 ezer hektoliter éves termelésig számít egy gyár, ahova az -egykor még egymillió hektót gyártó- Pécsi Sörfőzde is beletartozik, amely pont a határértéken tartózkodik.
A hazai piacon megtalálható tehát a japán Asahi (Dreher), a holland Heineken (Soproni), szorosan mellettük következik a sorban az észak-amerikai Molson Coors Brewing Company (vagyis a Borsodi), illetve még a nagyok közé szokás sorolni a dán Carlsberget (ő bár itthon nem termel, de nagy forgalmazónak számít).
Egyre jelentősebbé kezd válni az Aldi és a Lidl saját márkás terméke, kiemelt mértékben a német és cseh importsörök, illetve vannak még -akiknek talán leginkább az érdekét szolgálja a módosítás- a hazai gyártók nagyobbjai, név szerint a már említett Pécsi Sörfőzde és a Csíki sör.

A nagyvállalatok egyelőre nem szerették volna érdemben kommentálni az eseményeket, mondván még csak egy javaslatról van szó. Azonban azt határozottan visszautasítják, hogy ők zárnák ki a kisebb üzemeket, ugyanis szerintük a kézművesek előtt az igazi korlát nem a szerződéses rendszer, hanem a fogyasztók preferenciái, az ár, illetve a tőkeszegénység.
Már korábban hasonló módosítások szükségességére hívta fel a figyelmet Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke, aki szerint a multik az erőfölényüket érvényesítve uralják a vendéglátóhelyeket és mivel szerinte a jelenlegi helyzetben még a meglévő piacaikat is elveszíthetik.

Kommentár

Arató Gergely a Demokratikus Koalíció politikusa, a törvénymódosítási javaslatra reagálva kijelentette: attól, hogy egy sörgyár külföldi tulajdonú, még hazai gyártó, hiszen Magyarországon van, magyarokat alkalmaz és adót is itt fizet.“Ne tegyünk már úgy, mint ha csak a Csíki Sör lenne a hazai gyártó” – mondta.
Kósa Lajos szerint ilyen tekintetben egyelőre a Csíki Sör román gyártó és itt csupán forgalmaz.
A javaslat pedig nem diszkriminál származási hely alapján, csupán a piaci egyeduralmak letörését javasolja.

Források: index.hu, mfor.hu, vg.hu, demokrata.hu

Borítókép: gastronews.wien

Írta és szerkesztette: Juhász Marcell